"Minden férfi gyenge – mondta Phin. – Ez az egész rohadt gond a világgal. Gyengék ahhoz, hogy rendesen szeressenek. Gyengék ahhoz, hogy tévedjenek."
Nagyon megnehezítettem magamnak a véleményezést, hiszen a regényt több mint 7 hónapja olvastam. Most, hogy megjelent Lisa Jewell új regénye is, elkezdett foglalkoztatni, hogy erről miért nem hoztam posztot.
Az eleje elég bonyolult volt a könyvnek, hiszen három szálon is fut, a múltban, és a jelen két oldalán.
Az alap sztori nagyon tetszett, és a kivitelezést is szerettem, szerintem minden thriller fannak el kell olvasnia, és ezzel új kedvencet avattam, mert ez egy rendkívül jól felépített pszichológiai thriller.
Nagyon szeretem a műfajt, mert folyamatos a feszült légkör, ami itt is adott volt, és lélektani kérdésekben is szuperált. Érdekelt a történet, a karakterek, és ahogy haladtam a regényben, és megszoktam az időben való ugrálást, úgy vált egyre izgalmasabbá.
Már az elején megfogott egy gondolat, ami nálam és a barátaim körében is folyamatosan beszédtéma.
Ez a gondolat pedig, hogy miért vagyunk néha benne rossz dolgokban? Egy rossz párkapcsolatban? Egy rossz barátságban? A magányon felül van még valami, ami benne tart az ilyen jellegű kapcsolatokban.
Ez a gondolat pedig, hogy miért vagyunk néha benne rossz dolgokban? Egy rossz párkapcsolatban? Egy rossz barátságban? A magányon felül van még valami, ami benne tart az ilyen jellegű kapcsolatokban.
Néha elgondolkodunk, hogyan tud valaki például egy mélyen vallásos családban élni, elzárva azoktól a dolgoktól, amik egy átlag embernek természetesek. (pl: Szexuális kapcsolat bűntudat nélkül.)
És a válasz erre már a könyv elején, engedjétek meg, hogy kiemeljem ezt a részletet:
"Nem állíthatom, hogy a gyerekkorom normális volt, mielőtt ők beléptek az életembe. Messze nem volt normális, de én annak éreztem, mert nem ismertem mást. Csak most, amikor évtizedekkel később visszatekintek rá, most látom, hogy mennyire furcsa volt."
Az, hogy mi számít normálisnak, csak azon múlik, hogy mi az amit megszoktunk, mi az ami minden kapcsolatunkra (családi, baráti, szerelmi) jellemző volt.
A könyv tanulsága az is, hogy vigyázzunk kit engedünk be az életünkbe, és hogy az illető milyen hatással van ránk.
A manipuláció olyan mint a gaz.
Először kis mag, aztán hatalmasra nő, és bár könnyebb kiirtani amikor már hatalmas, de addigra tönkre tesz maga körül minden virágot.
Először kis mag, aztán hatalmasra nő, és bár könnyebb kiirtani amikor már hatalmas, de addigra tönkre tesz maga körül minden virágot.
Az alap történet a következő:
Egy elhagyatott londoni ház, amit Libby örököl. Az egyik szál, a jelen.
Egy elhagyatott londoni ház, melynek sötét múltja van.
Egy elhagyatott londoni ház, melynek sötét múltja van.
Egy jól táplált boldog kisbaba.
És 3 oszladozó hulla a konyhában.
A kérdés :
Mi történt a 3 felnőttel?
Ki etette a babát?
Mi történt a 3 felnőttel?
Ki etette a babát?
Kié a baba?
Itt nyerünk betekintést a múltba.
Ahogy haladunk az oldalakkal, hamar rájövünk, hogy elég egyetlen mérgező ember ahhoz, hogy életek menjenek tönkre.
Jó szívvel ajánlom.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése