2019. január 3., csütörtök

Simone Elkeles - Kiűzetés a paradicsomból 1.


Mi történik, ha a fiú, aki életre szóló sérülést okozott, a legközelibb bizalmasoddá válik?
Minden megváltozott, amikor Caleb Becker részegen jött el egy buliból, beült a volán mögé, és elütötte Maggie Armstrongot. Maggie még hónapokig tartó fájdalmas gyógytorna után is sántít. A társasági élete nulla, a külföldi tanulmányi ösztöndíját pedig visszavonták – pedig elmenekülhetett volna a kíváncsi tekintetek elől.
Caleb egy évet töltött a fiatalkorúak börtönében, és most szabad… Már ha lehet szabadságról beszélni a felügyelője meg az egész város állandó figyelmétől kísérve. Azt hitte, jó lesz hazatérni, ám a családja és a volt barátnője is idegennek tűnik.
Caleb és Maggie kívülállók. Beskatulyázták őket „bűnözőnek” és „nyominak”. Aztán kiderül, mi történt valójában a baleset éjszakáján, és ettől megint minden megváltozik. Sötét és gyötrelmes út ez Caleb és Maggie számára, akik meglepő helyről merítenek kitartást és erőt: egymásból.
Elég régóta megvan az első rész, de valahogy mindig kerültem a könyvet. Nem arról van szó, hogy nem fogott meg a fülszöveg, hiszen én azt sosem olvasok, hanem talán arról, hogy ezidáig nem ismertem az írót, s nem is lelkesedtek a könyv iránt annyian - mint mondjuk egy CoHo könyvért. 

Most viszont miközben olyan könyvet kerestem ami megfelel az alábbiaknak : 
- Több részes 
- A legutóbbi rész új megjelenés 
-Viszonylag rövid ( Ami azért volt fontos mert most több napos munkaidőszakom van, ilyenkor kevés időm marad az olvasásra - bár minden nap olvasok - de nem mindegy mennyire tudok figyelni, s mennyi a beáldozható idő.) 

Így esett a választásom a Kiűzetés a paradicsomból első részére. 

Bevallom fülszöveg híján eddig azt hittem, ez valami új bolygóra megyünk szerelmes szitu - tán a paradicsom megnevezés miatt, de valami egészen mást kaptam. 

Ez a történet rendkívül aranyos azonban mély érzelmekkel teli, két fiatal életének hanyatlásáról, akik semmiről sem tehetnek igazán - s míg egymást kellene legjobban utálniuk - még is egymáshoz kerülnek a legközelebb. 

A szerelem nem mindig ott üti fel a fejét - ahol jó helyen van, hiszen ha így lenne akkor talán nem járna ennyi fájdalommal. 

Mégpedig jár - nem csak a szerelem, hanem az életünk is. Ez a könyv mindezt körülöleli úgy, hogy közben a szíved szakad meg. 

Rövid, s könnyen olvasható - izgalmas a szó szoros értelmében peregnek a lapok a kezed között s közben észre sem veszed, hogy órák teltek el. 

Több szereplő is igazán szerethető főleg Mrs. Reynolds aki egyetlen személyében hatalmas erőt ad mindenkinek maga körül s hatalmas erőt is birtokol. 

A könyv ezen felül megtanít az önzetlenségre, a felszínes kapcsolatok elhagyására, a megbocsájtás fontosságára.

Szívbemarkoló, imádtam! Nálam megérdemli az 5 csillagot, s remélem a folytatás is legalább ugyanilyen jó lesz. 

A történet egyébként függővéggel zárul, így igazán örülök, hogy nekem nem kellett egy évet várnom a folytatásra! :) 




Főszereplőnk Maggie élete szinte tökéletes! Egy dolgot kivéve. Ha bár menő az iskolai körökben, rendkívül jól teniszezik, annyira jól, hogy egy ösztöndíj keretében hamarosan Spanyolországba utazhat - édesapja elhagyja őt és édesanyját - újraházasodik s innentől kezdve a lány megszűnik létezni. 

Maggie folyamatosan azért harcol keményen a teniszben, s az élet más oldalán, hogy az apát, aki szinte megfeledkezett róla büszkévé tegye. 

De a baj csőstül jön - mikor egyik este elütik, s mindezek után nem bír lábra állni. Ha ez nem lenne elég cserbenhagyásos gázolásról van szó, s a gázoló nem más, mint az a srác, akibe gyerekkora óta halálosan szerelmes, a testvére pedig Maggie legjobb barátnője akivel a történtek miatt szintén megszakad a kapcsolatuk. 

Caleb börtönbe kerül egy évre - Maggie a gyógyulás folyamatában van, bár igen nehezen megy neki, hiszen ezek után barátai kirekesztik - s jó ideig magántanulónak kell lennie. 

Ám amikor vissza mehet az iskolába - Caleb is eltávot kap, s ez újból felforgatja a lány életét és érzelmeit. 

Megtudunk bocsájtani annak akit valaha szerettünk? Főleg ha kezdetben a megbánás apró jelét sem látjuk? 

 Idézetek a könyvből: 

" A múltat nem lehet kitörölni. Én viszont meg fogom próbálni, és elfelejtetem másokkal is."

" Hát, egy nap talán minden jóra fordul, drágaságom. 

Ja, persze. Csak egy kis varázspor kell, meg egy tündérkeresztanya. Nem vennék rá mérget, hogy bármelyiket is megkapom." 


"Nekem oké az egyedüllét. Hozzá vagyok szokva. Egyedül lenni kényelmes, csendes, és nem követeli meg tőlem, hogy boldog legyek, elégedett, vagy… hogy kérdésekre kelljen válaszolnom." 


"Néha ki kell lépni a tömegből, hogy jobb emberré válhassunk." 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése