About

2019. december 16., hétfő

Alexandra Christo – Egy birodalom végzete

Alexandra Christo – Egy birodalom végzete
Fülszöveg
Annyi ​szívet gyűjtöttem be eddig, ahány éves vagyok.

Vagyis a hálószobámban összesen tizenhét rejtőzik valahol a homok alatt. Olykor-olykor leások, csak hogy lássam, mind megvannak-e még. Lenn a mélyben, vérben ázva. Megszámlálom őket, és megnyugszom, hogy nem lopták el egyiket sem éjszaka. Azon se lepődnék meg, ha így történne. A szíveknek hatalma van, a magamfajták pedig egy dologra vágynak még az óceánnál is jobban: hatalomra.

A HERCEG SZÍVE LENNE AZ IGAZI TRÓFEA!
Lira hercegnő egy királyi családból származó szirén, azok közt is a legveszélyesebb. A víz alatti világban nagy tiszteletnek örvend. Már csak egy szív hiányzik a gyűjteményéből – ám azt elhibázza. Anyja, a Tenger Királynője büntetésből átváltoztatja, mégpedig egy olyan lénnyé, amitől a legjobb undorodik: emberré. Elveszi tőle a bűvös szirénénekkel képességét is, és megparancsolja, hogy a téli napfordulóig vigye el neki Elian herceg szívét, különben ember marad örökre.
Hiába ő a leghatalmasabb emberi királyság trónörököse, Elian herceg csak az óceánon érzi magát igazán otthon. A szirénvadászat pedig a hivatása. Amikor kiment egy lányt az óceán habjaiból, hamar rájön, hogy ő bizony más, mint aminek először hitte. Az idegen megígéri neki, hogy a segítségére lesz, és együtt fogják megtalálni a módját, hogyan pusztítsák el a sziréneket. De vajon megbízhat a lányban? És vajon hány alkuba kell belemennie Elian hercegnek, mire megszabadítja az embereket a legnagyobb ellenségtől?


Amikor végeztem ezzel a regénnyel az jutott eszembe, hogy hasonlít a kishableányra. Csak hasonlít, mert itt a szírének inkább emberszerűek, míg a hableányok halszerű, kopasz, ronda lények, akik néha ezt - azt ellopnak a hajósoktól. A szírének vágya a gyilkolás, erre lettek nevelve a kezdetektől fogva. A tenger úrnője viszont pontosan olyan polipszerű lényként volt leírva mint a jól ismert mesében Ursula.

Izgalmas könyv volt, kedvelhető karakterekkel. Mindenkinek meg volt a maga múltja, a saját csatája.


Nagyon tetszett a világ felépítése. Minden királyságra jellemző volt valami mágikus legenda, szóbeszéd.

Ahogy az emberek világa úgy a víz alatti világ bemutatása is igen részletes volt.

Elian a trónörökös Midaszban. De ő nem akar király lenni. Sokkal inkább szeretne a kalózhajóján tengetni a mindennapokat, sorra ölni a sziréneket. A legnagyobb fogás nem más lenne mint a hercegek átka, aki 17 herceg szívét tépte már ki.

~
Líra megfogadta az utolsó szív amit begyűjt a megkoronázása előtt Elian szíve lesz, hogy lenyűgözze a tenger úrnőjét aki egyben az anyja is. Csakhogy a dolog nem megy zökkenő mentesen éppen ezért édesanyja büntetéssel sújtja. Emberként kell megszereznie a herceg szívét.

De mi van akkor ha az emberi külső emberi érzésekkel is jár? Líra szívében utat tör a szeretet, az a kérdés mi fontosabb neki? A herceg vagy az anyja elismerése?


A világ felépítése tényleg jó volt szerettem olvasni a szirénekről és a királyságokról, viszont szerintem túl rövid volt ez a könyv ahoz, hogy emelett a cselekmény is megfelelően kirajzolódjon. Hiányoztak a fordulatok. Nem éreztem a történetet semmiben sem egyedibbnek az eddig általam olvasott hasonló regényeknél.

A szerelmi szál végtelenül lassan ért révbe, ez pedig szerintem inkább elvett, mint hozzáadott volna a történethez.

Megérte elolvasni, mert tetszett, de néha eluntam, illetve nem éreztem magam közel a karakterekhez.

A meseszép borító és az elképzelés illetve a humoros részletek miatt megkapta ezen felül a 4 csillagot.:) 
Méreg? – nézem elgondolkodva. – Csak nem a jövendőbelidnek tartogatod? 
– Nem halálos – állítja Elian. Ahhoz képest, hogy gyilkos, mintha megsértettem volna a feltételezéssel is. – És nem. – Elhallgat, majd arcán félmosollyal néz rám. – Hacsak nem te leszel a feleségem. 
– Ha én lennék a feleséged, meg is innám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése