Holly Black – Gonosz király
Fülszöveg
A New York Times bestseller The Cruel Prince – A kegyetlen herceg varázslattal és vérszomjjal teli folytatása.
Elég erősnek kell lenned, hogy fáradhatatlanul újra és újra lesújts.
Az első lecke az, hogy erősödj meg.
Miután kiderült a döbbenetes tény, miszerint Oak Tündérfölde örököse, Jude-nak meg kell védenie az öccsét. Ennek érdekében magához láncolta a gonosz királyt, Cardant, akit a háttérből irányít. Tündérfölde folyamatosan változó politikai szövetségei között még akkor is nehéz lenne lavíroznia, ha Cardan mindenben engedelmeskedne neki. Csakhogy a király mindent megtesz annak érdekében, hogy megszégyenítse Jude-ot, és aláássa a hatalmát, hiába nyűgözi le továbbra is a lány.
Amikor egyértelművé válik, hogy egy Jude-hoz közeli személy el akarja őt árulni, és ezáltal veszélybe sodorná nemcsak a saját, hanem az összes szerette életét, Jude kénytelen az áruló után nyomozni – miközben a Cardan iránt érzett bonyolult érzelmeivel is viaskodik –, hogy halandóként magánál tarthassa a hatalmat a tündérvilágban.
Azt hallottam, a halandók szerelme nagyon hasonlít a félelemre.
Egyszerűen nem tudok hibát találni benne. Elérte nálam a fantasy kategóriában azt a magas szintet amit eddig talán csak az Üvegtrónnak sikerült.
Elképesztően fordulatos, izgalmas és kiszámíthatatlan regényt kaptunk. Általában felszoktam hozni a karakterek szerethetőségét is, ha itt tartunk Imádlak Cardan!
Egyszerűen annyira egyedi szereplő, annyira kiismerhetetlen, arra késztet, hogy tartsd tőle a távolságot, mindeközben egyre közelebb szeretnél kerülni.
Nagyon tetszene egy kiegészítő kötet az ő szemszögéből is, bár lehet ez megtörné a varázst.
Ő nem a tipikus könyves rossz fiú aki szerelembe esik és onnantól jó lesz. Benne vetekszik a jó és a rossz fogalma, pontosan a megfelelő arányban. Olyan mint egy róka. Ravasz. Kicsit kegyetlen. De szerethető.
Jude karakterfejlődéséről is érdemes szót ejteni. Azt hiszem ebben a részben már sokkal inkább tisztában volt azzal, mire képes. Sokak számára példa lehet, hogy hiába érzed gyengébbnek magad másoknál, hinned kell abban, hogy több lehetsz még akkor is ha a környezeted nem ezt érezteti veled.
Tetszett a bizonyítási vágy ami a karakterben formálódott meg.
Jude kijátszotta a nevelőapját, elárulta őt, Cardant a trónra ültetve. évig és 1 napig parancsolhat a nagykirálynak, így az öccse még 1 évig és 1 napig bizonyosan biztonságban lesz.
Cardan nem veti meg a szórakozást és az italt, jelezve a lány felé, hogyha őt akarta királynak, hát élvezi is a vele járó juttatásokat míg Jude vezeti helyette az országot. Eljár az unalmas tárgyalásokra, intézi a politikai ügyeket.
A remek alku Jude számára semmi jóval nem kecsegtet az öccse védelmén kívül, hiszen annyi a feladat, hogy sokszor aludni sincs ideje.
Főleg akkor amikor a mélytengeri úrnő úgy dönt ajánlatot tesz a királynak. Vagy feleségül veszi a lányát vagy háború lesz.
Ha Cardan megházasodik Jude öccse Oak nem veheti át a későbbiekben a koronát.
A lány igen kevés pártfogót tudhat maga mellett főleg miután Madocra már nem számíthat és Cardan báttyja Balekin is a koronára hajt.
Elkezdődik a nagy csata amit Jude nem úszhat meg, és azon is elkell gondolkodnia az a kevés pártfogó aki mellette áll, vajon megbízható e?
De ami a legfontosabb, a szívére nem hallgathat, akkor vajon Cardanban megbízhat?
Általában amikor olvasok pontosan tudom, hogy egy adott könyv 5-6 órára leültetett a kis asztalomhoz, itt viszont nem éreztem az idő múlását. Még sosem éreztem ilyesmit, hogy egy történet ennyire de ennyire lekössön.
A romantikus részletek pedig ÚRISTEN! Nem mondom, hogy sok volt, de amikor volt akkor hihetetlenül érezhető volt a két karakter között a kémia!
És a vége... az első résznél is kiakadtam, itt is... Holly mindig eléri, hogy tűkön ülve várjam a folytatást.
És a vége... az első résznél is kiakadtam, itt is... Holly mindig eléri, hogy tűkön ülve várjam a folytatást.
Kicsit nehéz volt visszarázódni, hiszen 1 éve olvastam az első részt, de minden pillanat megérte. 2019 nagy kedvence!
Utószóként a borító is gyönyőrű. Mindenkinek ajánlom!
– Minden rendben lesz – nyugtatgatom Cardant.
– Tudod – mondja rajtam csimpaszkodva –, ennek most meg kellene nyugtatnia. De amikor halandók mondják, akkor nem jelenti ugyanazt, mint amikor tündérek, nem igaz? Számotokra könyörgés. Egyfajta reménymágia. Azért mondogatjátok, mert attól féltek, nem lesz úgy.
– Tudod – mondja rajtam csimpaszkodva –, ennek most meg kellene nyugtatnia. De amikor halandók mondják, akkor nem jelenti ugyanazt, mint amikor tündérek, nem igaz? Számotokra könyörgés. Egyfajta reménymágia. Azért mondogatjátok, mert attól féltek, nem lesz úgy.
– Gyűlöllek – mondom, de cirógatóan bukik ki a számon. Újra és újra elismétlem. Litánia. Igézet. Védelem az ellen, amit valójában érzek. – Gyűlöllek. Gyűlöllek. Gyűlöllek.
Erősebben csókol.
– Gyűlöllek – lehelem a szájába. – Annyira gyűlöllek, néha semmi másra nem tudok gondolni.
Erősebben csókol.
– Gyűlöllek – lehelem a szájába. – Annyira gyűlöllek, néha semmi másra nem tudok gondolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése