About

2019. október 30., szerda

Neil Gaiman - A temető könyve

  
Senki Owens, barátainak csak Sen, egy majdnem teljesen átlagos fiú. Akkor lenne teljesen átlagos, ha nem egy hatalmas temetőben lakna, ahol szellemek nevelik és tanítják, a gyámja pedig egy magának való alak, aki nem tartozik sem az élők, sem a holtak világához. Egy fiú számára a temető tele van veszéllyel és kalanddal: ott a domb alatti vén Indigóember, ott a kapu, amely egy sivatagra nyílik, ahol elhagyott vámpírváros áll, ott a különös és rettentő lény, a szlír. Viszont ha Sen kimegy a temetőből, vár rá a Jack nevű, aki már megölte Sen egész családját…


Neil Gaiman könyve kapott hideget - meleget az emberektől, de nem mehetünk el a tény mellett, hogy biztos mindenki ismeri, csak nem mindenki ad neki esélyt.

A népszerű Coraline volt az első könyvem tőle, aztán Kriszti odaadta a temető könyvét, mert neki tetszett, én pedig biztos vagy fél évig húztam az elolvasását, visszagondolva viszont örülök, hogy elolvastam.

Nem igazán tudom hová tenni, mert mesésnek éreztem de nem olyan mese amit gyereknek olvasnék.

Történetünk főszereplője a kicsi Sen, akinek szüleit és testvérét megöli egy késes gyilkos. A fiú szerencséje, hogy időben eltud menekülni ( pedig ha jól emlékszem ekkor még csak 2 éves). A közeli temetőbe megy, ahol a temető szellemei úgy döntenek befogadják és felnevelik a fiút, megadva neki a temető szabadságát, ami azt jelenti, hogy falakon tud átmenni, s eltud tűnni ha akar az ember szeme elől. Ahol megtanulja hogyan lehet megkísérteni az embert, vagy a félelem érzését táplálni.

Mivel a gyilkos sosem adja fel a keresését így Sen Owens nem hagyhatja el a temetőt, persze néha megszegi ezt a szabályt, hiszen az ő életéből is hiányoznak az élő barátok vagy az iskolába járás ez pedig rengeteg kalamajkába sodorja, azon felül, hogy a temető sem biztonságos, hiszen néhány részét vámpírok vagy boszorkányok lakják.

Engem nagyon érdekelt mi lesz Sen sorsa, a gyámja - Silas - aki a temetőben és a világban is egyformán járhatott - szintén nagyon szimpatikus volt számomra.
Talán ez is hozzáadott a könyvhöz, hogy minden karakter szerethető volt valamiért.

Számomra végig érdekes tudott maradni, egy kedves történet ami bár nem a csavarok és az izgalom netovábbja de a maga lassú lefolyásában abszolút élvezhető. Rémisztőnek semmiképp sem mondanám, de elvontnak annál inkább.

Az illusztrációk is nagyon megfogtak, bevallom imádom ha egy könyvben ilyesmi is megtalálható.

A lezárás is tetszett, mert bár sokan nehezményezték, hogy ez lett a vége be kell látnunk, hogy Sen igazi élete pontosan ott kezdödik ahol ez a történet most véget ért.

Nekem 5 csillag, mindenkinek szívből ajánlom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

designed by Charming Templates