About

2019. október 25., péntek

Shirley Jackson - The ​Haunting of Hill House

       
Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket.
Hill House, Hill house hová tegyelek? Ezen gondolkodtam, amikor elkezdem a bejegyzést, mert tetszett a könyv, még is valami hiány érzetem maradt. 

"A természetfeletti veszélye abban rejlik, hogy a modern tudatot a leggyengébb pontján támadja, ott, ahol már elhagytuk a babona védőpáncélját, és nincs helyette semmi védelmünk."
Bevallom ez volt az első horror könyv amit olvastam, és amit komolyan horrorként határoznak meg az emberek, így bizonyosan én is azt szerettem volna, hogy rettegjek a könyv olvasása közben. 

Talán ez volt az a hiány amit végül nem kaptam meg / részben kaptam meg. 

Az alaptörténetről azt kell tudnotok, hogy egy doktor úgy dönt Hill Housba megy vizsgálni a paranormális eseményeket, s ehhez felkér egy csapat idegent akik éltek már át paranormális jelenségeket. 

4 ember meg is jelenik a házban és nincs semmi más dolguk, mint arra figyelni történik e velük bármi szokatlan, majd feljegyezni a furcsa változásokat. Nehéz szkeptikusan állni a dologhoz, mert a ház önmagában is rémisztő, kellemetlen hatást kelt az emberekben. 


Az első éjszaka 

A megérkezésük után nem sokkal már bele is mentünk az első éjszakába, ami nekem nagyon tetszett, mert bár nem volt szellem látogatás - itt picit jobban megismerhettük a könyv karaktereit. 
Magam elé képzeltem, ahogyan a régi háznál ülnek a kandalló előtt, a régi poros fotelekben, Brandy-t szorongatva, s beszélgetnek, ismerkednek. 

Sejtettem, hogy így fog történni hiszen a legtöbb kísértetházas horrorból már tudom, az első éjszaka nem történik semmi mérvadó. :) 

A második éjszaka 

Itt kezdődtek el az érdekesebb dolgok, furcsa hangok, ajtó csukódások, ajtó kaparások, futkározások, sírás suttogás. 
Bevallom nagyon féltem ennél a pontnál, annyira, hogy abba kellett hagynom mert már későre járt, s szerettem volna nyugodtan aludni. 

Azt gondolom ez volt a könyv legjobb és legértékelhetőbb része, ami maximálisan kielégítette az elképzeléseimet. A nappal is érdekes volt mindezek után, mert nappal a karakterek fejlődésének lehettünk szemtanúi, illetve annak, hogyan is élik meg ők ezt az egészet. 

A harmadik éjszaka 

Azt hiszem itt bukott el nálam a könyv a félelem szempontjából, és értettem meg azt, hogy nem a paranormális lények jelenléte a könyv alap pillére hanem Eleanor - az egyik főszereplő. 

Ugyanis ennél a résznél már nagyjából ugyan az történt, ami az előző éjszaka, Eleanor viszont igencsak elkezdett furcsán viselkedni, habár az elejétől fogva úgy éreztem valami nincs rendben nála. 

Eleanor

Eleanor karaktere vitte tehát tovább a könyvet, akiről már a legelején megtudhattuk, hogy nincsen senkije, egy nővért kivéve, akinek a kanapéján alszik saját lakás híján és akihez egyáltalán nem köti testvéri szeretet, akinek ellopta az autóját, hogy Hill Houseba jusson.  

Végtelenül depressziós, szeretethiányos, önbizalomhiányos, beilleszkedni betegesen vágyó karakter. 

Nem csoda tehát, hogy pontosan ő az, aki a megőrülés szélére kerül. 
A kérdés már csak az, valóban a természete sodorta az őrület határára, vagy Hill House teszi mindezt vele? 

Száz szónak is egy a vége, ez nem horror számomra, inkább egy szomorú történet, egy magányos nőről, aki egy kísértet házban megismert emberektől várta a valahová tartozás érzését. Pont ezért mondom azt, hogy érdemes elolvasni azoknak akik szeretik a lassú melankolikus, érzelmileg hatásos könyveket.  

Ha pedig ebből a szempontból állunk neki a könyvnek, akkor a végét is teljesen megfogjuk érteni. 

Egy csillagot a kevés paranormális részlet miatt vontam le, egy csillagot pedig a borzalmas kötésért. Lehetetlen volt normálisan nyitva tartani a könyvet úgy, hogy ne rongálódjon.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése