Sarah J. Maas - Queen of Shadows (Üvegtrón 4.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Első a bosszú, a többi várhat…

Celaena Sardothien mindenkit elvesztett, aki a szívéhez közel állt, végül mégis visszatért a birodalomba, hogy bosszút álljon, felszabadítsa egykor dicsőséges királyságát és szembeszálljon múltja árnyékaival…

Tiszta szívéből elfogadta, hogy ő Aelin Galathynius, Terrasen királynője. De mielőtt visszaszerezné trónját, harcolnia kell.

Küzdeni akar unokatestvéréért, aki harcosként az életét is kész feláldozni érte, a barátjáért, aki egy borzalmas tömlöcben sínylődik és a kegyetlen király rabságában tengődő népéért, akik rendületlenül várják eltűnt királynőjük dicső visszatérését.

A New York Times bestseller sorozat negyedik kötetében folytatódik Celaena szenvedélyes és időnként fájdalmas epikus utazása, mely fenekestül forgathatja fel az életét.

Nagyon nagyon örültem, hogy végre rávettem magam, hogy fél év kihagyás után folytassam az Üvegtrónt. Nem azért hagytam abba mert nem volt jó, hiszen nem véletlen istenítik ennyire Sarah-t, hanem azért mert ledaráltam az első pár részt egymás után és úgy éreztem szükségem van most valami másra, hiszen annyi könyv van, hogy az embernek az egész élete nem lenne elég rá, hogy minden történetet megismerjen, főleg, hogy nem is tudjuk mennyi idő adatott meg nekünk.

Szerintem ez a sorozat csak egyre jobb és jobb. Ebben a részben már igazán megismerhettem Rowant és azt kell mondjam, imádom őt, pontosan ilyen férfit képzeltem végre el ebbe a sorozatba, ehhez köthetően nem is kérdés, hogy a hozzá fűzhető romantikus szálnak is nagyon örültem.:)

A cselekmény is nagyon érdekes volt, sok mindennek sikerült pontot tegyünk a végére habár természetesen tudjuk, hogy ez mindennek csak a kezdete.

Manont és a sárkányát egyre jobban szeretem, azt hiszem nagy hiba lenne ha ők nem kapnák meg azt a szerepet amit megkaptak, mert egyszerűen tökéletes mellékszálai a könyvnek a boszorkányok.

Azt hiszem attól lesz egyre jobb a sorozat, hogy az első részeknél volt, hogy néha eluntam magam, de tudom, hogy kellett ez a háttértartalom, hogy ott tartsunk ahol most tartunk, viszont  legutóbbi két résznél már beindultak annyira a dolgok, hogy igazán izgalmas legyen számomra.

Teljesen elégedett voltam ennek a résznek a lezárásával, nagyon várom, hogy Januárban elkezdjem a következő részt főleg így, hogy úton a befejező kötet is.

Aelin végre elfogadja mi a feladata és minden erejével azon van, hogy felszabadítsa a mágiát és megölje a királyt.

Ez a feladat sokkal összetettebb mint gondolja, hiszen már nem csak a király a fő ellenség, hanem a Valg hercegek is akiket nagyon nehéz legyőzni, főleg, hogy valami nagy dologra készülnek a boszorkányokkal karöltve.

Hadsereget toboroznak Aelin ellen, akinek meg kell védenie a jövőjét.

A király mindeközben gallért aggat Dorian hercegre, aki félő, már teljesen a Valg démon irányítása alá került, s megszűnt létezni, így Aelinnek számolnia kell, Dorian megölésének a tényével akkor is ha Chaol mélységesen ellenzi az ötletet.

Ha ez nem lenne elég Aeidont is a kivégzésére viszik napokon belül (Aelin unokatestvére) akit a lánynak meg kell szabadítania a haláltól akár az élete árán is.

Közben a rémkulcsot is meg kell szereznie Arobbyntól, s lehetőleg meg kell ölnie őt, hogy többé ne álljon az útjába, ami lássuk be nem egyszerű feladat, hiszen az orgyilkos vezért nem ejtették a fejére.

Nem kérdés tehát, hogy rengeteg elintézni valója akad a lánynak, hogy elindulhasson a neki kiszabott úton, de vajon sikerül sértetlenül megúsznia ezt a történetet?