About

2021. február 23., kedd

INTERJÚ RICK RECKLESS ÍRÓVAL

Interjú Rick Reckless íróval :) 

Sziasztok!
Mint tudjátok a napokban olvastam Rick Reckless - Isteni utazás című könyvét, (vélemény itt) melynek keretein belül, most egy interjút is volt lehetőségem készíteni vele. :)

Érdemes elolvasni mindenkinek, aki szeretné őt és a könyvét egy kicsit jobban megismerni! 
Jó olvasást hozzá nektek! :) 
Puszi: M.


Ha érdekel a bejegyzés kattints az "olvass tovább" felületre!

-Mi inspirált arra, hogy írni kezdj? 

-Tulajdonképpen egy nagyon egyszerű, és viccesnek tűnő gondolatból indult az írás.
2004-ben egy olyan suliba jártam, ahol gépírást is tanítottak. Gondoltam, majd otthon is
gyakorlok, és cikkeket írok be word-be, hogy egyre jobban menjen a vakon írás. Aztán
tűnődtem el rajta, hogy miért ne írhatnám le egy 2000-ben átélt élményemet, mikor is a
barátaimmal szellemet idéztünk. Aztán ahogy teltek az évek, és érettebb lettem, úgy az
írást is egyre komolyabban gondoltam. Ma már odáig jutottam, hogy „muszáj” írnom, mert
olyan történeteket szeretnék alkotni, ami eddig még nem létezett.
-Mennyi időt vett igénybe az első könyved megírása? 
15 év! :-D 2005-ben kezdtem el írni, ezt a történetet. Azonban az a történet már szinte
köszönőviszonyban sincs a 2020-as véglegessel. Mások sok történetet írnak, hogy
fejlődjenek, tanuljanak. Na, én 10-szer átírtam ugyanazt! :-D
-A karakterek leírása mind saját ötlet, vagy jellemüket mintáztad valakiről? 
-Kicsit szétosztottam a lelkem, mint a könyvben a lélekdarabolásnál. A regény elég sok
szereplője kapott belőle egy kis részt. Hála Istennek, az Ördögiek tulajdonságai közül
nagyon kevés van bennem, ott össze kellett szednem az összes rossz dolgot, ami csak
eszembe jutott.
-Ki állt hozzád legközelebb az Isteni utazásban? 
-Ádám és Isten. A jókkal szimpatizálok természetesen. Ádám lánya is nagyon kedves
számomra, de nekem ő túl tökéletesen. Nem tudom, hogy létezhet-e ilyen ember vagy
lény.
-Az Isteni utazásban Bibliai karaktereket választottál, a hitedre támaszkodtál vagy csak jó
ötletnek tartottad, hogy ebben a témában írj?
Lehet szentségtörés, amit most mondani fogok. Én nem vagyok hívő. Sokan szerintem
ezt gondolják. Sajnos abban sem vagyok teljesen biztos, hogy Isten létezik. Hinni
szeretném, hogy igen, de nem tudhatom. Én, ha választani kell, akkor a regényem
szerinti Kételkedő vagyok. Fél úton állok a hit és a nem hit között. Figyelek. Szemlélődök.
A könyv egy útkeresés számomra is. Próbáltam bemutatni a lehetőségeket, az egyes
nézőpontok által. Aztán mindenkire rábízom, hogy hová áll és mit hisz el.
Visszatérve a kérdésedre, ahogy mondtam is korábban a szellemidézés volt az alaptéma,
aztán felhasználtam az ötleteket mindenhonnan, amit valaha hallottam. A Bibliában is
voltak jó és érdekes részek.
Ki a kedvenc íród/könyved, akire/amire felnézel?
Nincs kedvencem. Valahogy sosem volt. Nálam ez nem összpontosul egy személyben,
egy könyvben. Inkább úgy működik, hogy mindenhonnan begyűjtök valami kis hasznos
információt. Mindenki taníthat valami kis hasznos dolgot.
Mit tartasz a legfontosabb dolognak egy könyvben?
Nekem nagyon fontos, hogy egyedi legyen egy könyv. Szeretem az elgondolkodtató
témákat. Persze fontos, hogy izgalmas is legyen.
Kinek mutattad meg az első elkészült példányt?
A páromnak. Elsőként azonban édesanyám olvasta végig, még word-ben.
Üzennél valamit azoknak, akik írói pályára készülnek?
A már említett egyediséget emelném ki. Találjanak ki olyan témát, amit még azelőtt senki,
vagy nagyon kevesen. Írjanak a saját stílusukban, ne mást utánozzanak. Ettől lesznek egyediek.
Üzennél valamit az olvasóidnak?
Nagyon szépen szeretném megköszönni minden olvasómnak, hogy megtisztelt azzal,
hogy elolvasta a regényemet. Köszönöm szépen a kedves szavakat. Nagy öröm
számomra, mikor valakinek tetszik a könyvem. Hihetetlen érzés, mikor azt írják vagy
mondják, hogy „elgondolkodtattál” vagy „ez de jó ötlet volt”. Olyan is volt, aki sírt rajta
illetve a felénél letette, mert olyan életszakaszban volt, ami miatt túlságosan megérintette.
Őket sajnáltam persze, mert nem akartam rosszat, viszont íróként valahol mélyen „jó”
érzés volt, hogy tudtam hatni az érzelmeikre. Száz szónak is egy a vége: NAGYON
SZÉPEN KÖSZÖNÖM NEKTEK!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése