Richard Chizmar - Gwendy és a bűvös toll

 "Mindannyian ugrattunk a toll miatt, Gwendy, de téged ez nem zavart. Te hittél benne. Csak ez számított akkor, és csak ez számít most is: te mindig hittél."

Hú, de nehéz lesz értékelni ezt a könyvet.

Az első rész a Gwendy és a varázsdoboz (Vélemény ITT!), 2021-ben jelent meg az európa kiadónál, majd elég gyorsan 2022-ben megjelent a második és megfog jelenni a harmadik (befejező) kötet is.

Már ott is jeleztem felétek, hogy bár az első rész Stephen King és Richard Chizmar közös munkája, elég lagymatag. Ez nem jelenti azt, hogy rossz, bár sokan leértékelték a második részt, nekem tetszett. 

Aki horrort, izgalmakat és csattanókat vár a regénytől, annak nem ajánlom, mert nem fogja megkapni. 

De mit kap akkor aki neki kezd a trilógiának? 

Jozef Karika - Félelem

„Minden félelemnek megvan a maga frekvenciája, amelyre rá lehet hangolódni, mint egy rádióadóra.”

Hát az első - azaz általam elsőként olvasott Karika könyv, a Hasadék, jobban ráhangolódott a félelem frekvenciámra mint ez, egész egyszerűen azért, mert ott a "gonosz" egyszerűen megfoghatatlan volt. 

Nem volt alakja, formája, csak a találgatások, és a találgatások is inkább vittek a párhuzamos univerzumok, féreglyukak felé, mint egy konkrét testet öltött lény felé. 

Itt sokkal megfoghatóbbnak éreztem, nagyjából úgy képzeltem el a "gonoszt" mint a Jetit. 

Nagy és erős, és mindig a leghidegebb időszakokban jelenik meg. 

Jean Hanff Korelitz - A cselekmény

Kiolvastam Jean Hanff Korelitz új regényét, mivel a „Tudhattad volna” is nagyon tetszett.

Elég lassan indult be, és végig szépen lassan csepegtek az infórmációk, de a végén volt egy nagyobb csavar, ami rendesen meglepett.

A könyv egyébként kb 400 oldal, de eléggé apró betűs, így azért bőven van mit olvasni. Nehezen nyitható, ami eléggé zavaró, konkrétan szét kellett feszítenem, de ez valami kiadói sajátosság a Gabonál, volt benne több elgépelés is, ettől függetlenül azért az olvasói élményt ez nem rombolta.

Blanka Lipińska - Az a nap (365 dni 2)

" Neked köszönhetem, hogy minden reggel azért ébredek fel, hogy éljek, és nem csak azért, hogy létezzek. "

Az első rész olyan is-is volt nálam, tetszett is meg nem is, a második pedig határozottan nem. 
Azért kezdtem el olvasni, mert még kb két évvel ezelőtt faltam a romantikus könyveket, azóta meg egyszerűen sosincs kedvem hozzájuk. 

Igaz ez inkább erotikus, de ott volt az is, hogy a film nagyon nem tetszett, és több helyen olvastam, hogy a könyvben teljesen máshogy alakulnak a dolgok, más a sorrend, stb. 
Úgyhogy gondoltam miért ne, és hát befejezem, annak ellenére, hogy a második rész problémás volt, mert mostmár hajt a kíváncsiság. 

Edgar Allan Poe - Fekete macska

 "A leghidegebb szívben is vannak húrok, amelyeket nem lehet anélkül érinteni, hogy érzést ne keltsenek."

Fú, az az első olvasmányom Poe-tól, és nem tudom eldönteni igazán, hogy tetszett vagy nem. 
5 novella található ebben a kis zsebkönyvben, és én néztem el mert horrora számítottam, de jócskán volt benne krimi, az is a régimódi krimi, olyan Agatha Christie féle, amivel egyszerűen nem tudok megbarátkozni. 
Agatha Christie-nek is 1-2 olyan műve van ami tetszett, de többségében halálra unom, nagyjából itt is ez volt. 
Az persze egyértelmű, hogy Poe nagyon jól ír, értékeltem a stílusát, csak valahogy a történetek nem fogtak meg. 

Novemberi kívánságlista/1

 

Sziasztok!

Gondoltam lassan itt az ideje valami könyvmoly tartalomnak. 

Azon felül, hogy végre újra elkapott az "olvasási láz" azért kihagytam 2-3 hónapot, amit nehéz bepótolni, mert rengeteg a friss megjelenés.

Októberre már kimaxoltam a listát, hogy miket szeretnék beszerezni, és elolvasni, ezeket már instán megtaláljátok, na de nézzük mi az ami novemberben tbr listás. 

Jozef Karika -A hasadék

 "Amit a szem nem lát, az a szívnek nem fáj."

Az egyik legjobb misztikus thriller amit valaha olvastam, mindezt tetőzi, hogy már - már "igaz" sztori. Vagyis kitudja... 
Ugyanis elvileg, az írót első regénye megjelenése után, egy titokzatos idegen kereste meg, aki elakarta mesélni neki a történetét. Jozef pedig semmi mást nem tett, mint az idegen történetéből regényt írt.

És hogy mindez igaz-e? Azon múlik, hogy szkeptikus vagy, vagy sem. De az biztos, hogy elgondolkodtató. 

Nem szellem sztori, nem gyilkosságok tömkelege, hanem egy kicsit inkább a fizika rejtelmeivel játszadozhatunk el, egy Tribecs-túra keretein belül.

Egy erdő, ahová öten indultok, vagy négyen? vagy hárman mentetek? Ahol a csendnek szeme van, és csigaház, meg amúgy is, ki vagy te és ki vagyok én?

Brutálisan jó volt.

A hasadék eredeti kiadása óriási visszhangot keltett, az utóbbi évtizedek legnépszerűbb szlovák regénye lett, és az irodalom határait túllépve popkulturális jelenséggé vált.

Blanka Lipińska-365 nap

" Amint kioldozol, akkora sallert keverek le neked, hogy szedegetheted majd a gengszter fogazatodat a padlóról – fogadkoztam továbbra is lengyelül."

Elég sokáig kerültem az erotikus regényeket, romantikus is ritkán akad a horgomra, a 365 nap pedig annyira nem tetszett filmben, hogy fogalmam sincs, hogyan jutott eszembe megvenni a trilógiát. 

Végül nem bántam meg, az első rész után el kell mondanom, hogy sokkal jobb mint a film, sok dolog másképp van, perverz, beteg, de közben vicces és romantikus, és természetesen rengeteg benne a szexjelenet.

Néha inkább leraknám, mert azért akad vele probléma... 

Paula Hawkins - Vakfolt

 "Amikor először meglátta a sziklaszirti házat, Edie azt mondta, úgy néz ki, mint egy nyilvános vécé."

Jack Ketchum regénye után megfogadtam, hogy belekezdek valami végtelenül egyszerű erotikus regénybe, de megláttam Paula Hawkins új könyvét, ami a Quick Reads-nek köszönhetően jutott el hozzánk, és nem tudtam ellenálni neki. Az egyik kedvenc íróm a thriller kategóriában, és aki nem ismeri túl jól, szerintem a "A lány a vonaton" annak is ismerős lesz.

Elég rövid kis történet ez a maga 128 oldalával, viszont ennek ellenére engem nagyon lekötött, beültem egy kád forró vízbe munka után, és le is daráltam. :)

Jack Ketchum- A szomszéd lány

" A bukás előtt elmúlik a büszkeség."

Régóta halogatom ezt a regényt, pedig molyon 90%-ot teljesített, mindenki úgy véleményezte, hogy "brutális" "nem tudtam aludni" "nagyon megviselt" 
Eddig egyetlen egy könyvre tudtam azt mondani, hogy megviselt - természetesen romantikus műfajban több is, de thrillerben kevés - ez pedig Sarah Pinborough-Ha addig élek is c. sztorija volt. Na azt hiszem ez, még picit azon is túl tett. 

Stephen King - Később

"Megmondom én, mi a legrosszabb abban, amikor az ember felnő: hogy elhallgat."

Ha most megkellene mondanom, cím nélkül, hogy ezt a könyvet ki írta, nem tudnám. Nem volt számomra olyan tipikus King, viszont tetszett. 

A horrortól szerintem messze áll, de azért érdemes elolvasni. 

A borító nagyon tetszik, a fülszövegből pedig már sejthetjük, hogy szellemekkel, holtakkal, démonokkal lesz dolgunk. 

A főszerepben pedig a kicsi Jamie, aki egy adottságnak köszönhetően, megkell, hogy bírkózzon a túlvilággal.

Elena Ferrante - Amikor elhagytak

 "A dolog lehangolt. Lám, hát ez vár rám, töprengtem. Az efféle esték. Megjelenni idegen emberek otthonában, homlokomon a billog: ez a nő új életet akar kezdeni."

Csalódott vagyok. 

Azt hittem ez lesz az első könyv amit 1 csillagra értékelek, de ez végül a befejezés miatt megváltozott bennem.

Így is csak 2,5 csillagot adtam rá, szerintem nem is volt sosem példa arra, hogy ennyire leértékeljek egy könyvet. Nem azért tettem mert annyira rossz volt, egyszerűen kicsapta nálam a biztosítékot, de olyan szinten, hogy földhöz akartam vágni, csak azért nem tettem meg, mert el kell adni, és sebzetten kevesebbet érne. Emlékszem rá milyen volt amikor elveszítettem valakit...

Cecelia Ahem - Szeplők

 "Mindenki arra az öt emberre hasonlít a leginkább, akikkel a legtöbb időt tölti."

Ez a könyv megváltoztatott bennem valamit. Megint, megint egy olyan pillanat, amire azt mondom, hogy igen, ezért KELL olvasni.

Mindenki arra az öt emberre hasonlít a leginkább, akikkel a legtöbb időt tölti. Egy elmélet, ami megragad az ember fejében.

Valószínű amikor elgondolkodunk az 5 emberen, talán rájövünk arra, hogy nem a megfelelő emberekkel vesszük körül magunkat, és arra is, hogy olyan emberekkel szeretnénk lenni, akik sosem fognak megfelelően értékelni minket, miközben nem tulajdonítunk jelentős figyelmet azoknak, akik igazi gyémántként ragyoghatnának minket körül.